Kell-e blog az oldaladra 2020-ban?
Mire jó egy blog 2020-ban és mire nem? Kinek érdemes belefognia, milyen tartalmakat olvasnak az emberek, és mi hoz bevételt?
A blog célja
Ha megkérdezünk valakit, hogy miért ír blogot, az alábbi válaszok fognak érkezni:
- Imázsépítés
- Edukáció
- SEO
- Termékértékesítés
- Reklámfelület értékesítés
- Hobbi / önmegvalósítás
Megéri a fenti okok miatt a munka?
Attól függ!
Imázsépítés
Pro: Egy jó blog hitelessé tesz egy szakembert / céget. Különösen kisvállalkozók számára válhat hatékony marketingeszközzé, akiknek szerényebb lehetőségekkel kell versenyezniük a vevőkért. Akkor igazán eredményes, ha a cikkek komolyabb publikációk, esetleg a szerző nagyobb konferenciákon elmondott előadásaiból részletek. Nem elég kiváló szakembernek lenni, fontos, hogy ez a vevőhöz is eljusson.
A saját tartalmak mellett még akár más szakmabeliek posztjait is érdemes lehet megosztani, mert ez a weboldal tulajdonosának értékrendjére és tudására is következtetni enged.
Contra: ha nincs a cikkek mögött egyéb érdek is (pl. edukáció, vagy szórakoztatás), akkor nem lesz olvasottságuk. Megfelelő marketing stratégia nélkül még kifejezetten érdekes irományok esetében sem valószínű, hogy tömegekhez eljusson a tartalom. Így a munka nem lesz arányban az eredményekkel.
Bizonyos üzlettípusok esetében pedig egyszerűen nem számít, mit írunk, mert nem ettől leszünk hitelesek. Az FMCG szektorban a gyártó adatai, az összetétel, a garancia, a minőség és hasonló tényezők érdeklik az embereket és nem a szakértelmünk a témában.
Edukáció
Pro: A felhasználó oktatása szinte mindig együtt jár az imázsunk építésével is. Aki tanítani képes a szakmáját, jellemzően (jó esetben) magas szinten áll benne. De az edukációs marketing ezen túl is kifizetődő.
Bizonyos esetekben egy eszköz értékesítéséhez először meg kell tanítanunk egy szakmát a potenciális vásárlónknak legalább alap szinten, mert anélkül kevesen lennének képesek érdemben használni az eszközt. Ha pedig valami nem hoz eredményeket, azért hosszú távon nem szeretünk fizetni. Óriási tudástárat tart fent a moz.hu, a WordPress, vagy a Mailchimp, mind azért, hogy vásárlóik eredményesek legyenek és boldogan fizessenek nekik.
De nem csak a szoftverek területén, sőt nem is csak az online világban lehet így értékesíteni. A szerelőm mesélte, hogy ha kapott 30 percet rá, akkor kivétel nélkül minden vásárlóját meg tudta győzni arról, hogy egy magasabb minőségű cirkót építtessen be vele. Ezt pedig szintén az edukáció egy formájával érte el.
Contra: Akkor igazán hatékony a módszer, ha a termék értékesítéséhez tényleg szükséges a felhasználói tudás. Más esetekben érdektelen lehet a blog (az átlagos vásárlónak nincs szükége rá, hogy tudja, hogyan készült az a lapra szerelhető asztal*), vagy potenciális vásárlókat veszítünk el azzal, hogy magát a szolgáltatásunkat adtuk el ingyen.
Olyankor működhet mégis ez a stratégia az utóbbi esetben is, amikor az olvasók 90%-a nem akar energiát fektetni a tanulásba, inkább fizet a kivitelezésért, vagy a táborunkat adják a kis cégek, akik hitelessé tesznek minket a nagyok előtt, akikre valójában célzunk (pl. Gary Vee üzleti modellje).
*marketing üzenete ettől függetlenül még lehet a cikknek, például a minőséget kommunikálhatjuk vele.
SEO
A Google algoritmusa rengeteget változott az elmúlt pár évben, ami eléggé átalakította a „SEO-barát cikk” műfaját. Erről részletesebben itt olvashatsz: Hogyan változott a cikkek szerepe a SEO-ban az utóbbi években?
Pro: a Google az egyes keresések mögött úgymond „észleli a szándékot”, tudja, a felhasználó milyen jellegű tartalomra kíváncsi. Az egyszavas, termékneveket tartalmazó keresési kifejezésekre várhatóan webshopok kategória-, vagy termékoldalait fogja megjeleníteni (pl. laptop), míg az összetettebb, kérdő szórendű keresések esetében blogbejegyzéseket fog tartalmazni a találati lista (melyik a legjobb laptop márka?). Így bizonyos kattintásokat csak egy blog segítségével van esélyünk megfogni.
Továbbá erősítheti az ún. „topic relevanciát”, ha sok aloldalon szerepel egy témakör az oldalon belül, vagyis arra a témára relevánsabb lesz az oldal. De ez egy érzékeny terület és az előnyök mellett legalább ennyi kockázat is van benne.
Contra:
- A legtöbb domain gyenge, így hiába a jó tartalom, nem fog hatékonyan rangsorolni a poszt, vagy csak olyan kulcsszavakra, amikre alig keresnek, így látogatót alig hoz. Rengeteg munka és pénz felépíteni egy erős oldalt.
- Csak a „SEO kedvéért” nem érdemes blogot írni. Érdemi tartalom és látogatók nélkül pénzkidobás. Számos étterem és szálloda ír semmitmondó cikkeket, amiknek pár tucat látogatója van egy év alatt és azok sem feltétlenül potenciális vásárlók. Sokkal jobb „minőségű” érdeklődőket lehet elérni keresőhirdetésekkel hasonló összegekből, mint amibe a tartalom került (akkor is, ha a saját munkaórádról van szó, annak is megvan a forintba átszámolható értéke).
- A túloptimalizálást negatívan értékeli az algoritmus.
- A fontosabb aloldalak, például a kategóriaoldalak optimalizálásától vonja el az energiákat.
Termékértékesítés
A termékek bemutatására szolgál a saját aloldaluk, maga az értékesítés alapvetően ott zajlik. Ha a poszt egyéb értéket nem tud felmutatni, akkor valószínűleg a létrehozása több energiát vitt el, mint hasznot hozott. Persze, egy többezer fős e-mail-lista esetén lesznek impulzusvásárlások. Bizonyos termékek jól prezentálhatóak együtt – például ruhák, vagy bútorok, de legyél kegyetlenül őszinte magaddal és válaszolj az alábbi kérdésekre:
- tudok elég érdekes tartalmakat írni a témában?
- lesz elérése a cikknek?
- nem veszi el az időt más, fontosabb feladatoktól?
A fenti posztok gyakran öncélúak és más tevékenységektől vonják el az időt. Ha a korábbi szempontok közül legalább egynek még eleget tesznek a cikkek, akkor viszont hasznosak és érdemes velük foglalkozni.
Reklámfelület értékesítés
Egy Google Ads bannerhirdetés esetében 20-50 Ft egy kattintás és durván 200-ból 1 ember kattint. Azaz 200 látogatónként került a hirdetőnek 20-50 forintjába a dolog. Ezzel versenyzel, amikor hirdetési felületet árulsz… (vagy a Google AdSense rendszerét használod). A fenti számok alapján jól látható, hogy egy kis blog nem fog sok pénzt termelni. Számolhatunk még PR-cikkekkel és natív tartalommal, illetve egyfajta influencer marketinggel, vagy más hasonló együttműködéssel. Mindegyik végső soron az elérést fizeti meg, így csakis magas látogatószám mellett fog szabad szemmel látható összeget fizetni.
Szintén nem ad okot bizakodásra, hogy még a legnagyobb médiacégek is vergődnek, alig tudnak fennmaradni ilyen üzleti modell mellett.
Összegzés
Tapasztalataim alapján a blog továbbra is elsősorban a hosszú távú célokat, főként az imázsépítést szolgálja, amennyiben megtaláljuk a megfelelő hangot a közönségünkkel és releváns tartalmat vagyunk képesek előállítani. Hasonlóan a PR-hoz, az érzékenyítés eszköze lehet az írás, ritka eset, hogy az eladási számokban azonnal látszódjon egy cikk hatása.
Szakmai körökben egyre többször vitatéma, hogy kell-e blog, vagy sem. Én azt gondolom, hogy rossz a kérdés.
Először a célokat kell meghatározni és azokhoz az eszközöket. Az igazi kérdések ezek:
- Szükséges edukálni a potenciális vásárlóimat?
- Elég fontos a téma az átlag emberek számára ahhoz, hogy több információt akarjanak gyűjteni a döntés meghozatala előtt?
- Milyen eszközökkel tudom elérni, hogy (szakmailag) hitelesnek lássanak?
- Tudják az emberek, hogy mit tudok nyújtani és hogy megbízható vagyok?
- Van mások számára is érdekes mondanivalóm?
Szerintem ezek a releváns kérdések a témában. Neked mik a válaszaid?
